ADR szabályzat változásai

2013.10.20 20:52
A nemzeti fejlesztési miniszter 61/2013. (X. 17.) NFM rendelete
a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének 
belföldi alkalmazásáról
 
A közúti közlekedésről szóló 1988.  évi I.  törvény 48.  § (3)  bekezdés b)  pont 20.  alpontjában, valamint az  atomenergiáról szóló 
1996. évi CXVI. törvény 68. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) 
Korm. rendelet 84. § e) pontjában és a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 
1. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
az egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) 
Korm. rendelet 94. § k) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró vidékfejlesztési miniszterrel és
az egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) 
Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben
a következőket rendelem el:
 
1. § (1) E  rendelet 1.  melléklete a  Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és 
„B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a  belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013.  évi CX.  törvény 
3. §-ának megfelelően, annak 1. melléklete (a továbbiakban: ADR Szabályzat) előírásainak kiegészítését tartalmazza 
a veszélyes áruk közúti járművel végzett belföldi szállítására vonatkozóan.
 (2) E rendelet hatálya nem terjed ki
a) a Magyar Honvédség és a  külföldi fegyveres erők tulajdonában lévő vagy felelősségi körébe tartozó közúti 
járművel végzett szállításra;
b) a teljes egészében egy körülzárt terület határán belül végzett szállításra.
 (3) E rendelet alkalmazásában:
1. közúti jármű: a  közúti forgalomban való használatra szánt, legalább négy kerékkel rendelkező, 25 km/h-t 
meghaladó legnagyobb tervezési sebességű gépjármű, valamint pótkocsija, kivéve a síneken futó járművet, 
a  mozgó munkagépet, valamint a  veszélyes áru szállításakor legfeljebb 40 km/h sebességgel közlekedő 
mezőgazdasági és erdészeti vontatót.
 
2. § Ha a  veszélyes áruk szállítása során bekövetkezett baleset vagy más rendkívüli esemény nyomán megállapítást 
nyer, hogy az  alkalmazandó biztonsági intézkedések nem elegendőek a  szállítással összefüggésben felmerülő 
kockázat korlátozásához, továbbá ha sürgős intézkedések megtétele szükséges, a  közlekedésért felelős miniszter 
haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot a javasolt intézkedésekről.
 
3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
 (2) Hatályát veszti a  Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és 
„B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 38/2009. (VIII. 7.) KHEM rendelet.
 
4. § Ez a rendelet a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és 
tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
 Németh Lászlóné s. k.,
 nemzeti fejlesztési miniszter
 
1. melléklet a 61/2013. (X. 17.) NFM rendelethez
 
Kiegészítések az ADR Szabályzat belföldi alkalmazásához
 
Az ADR Szabályzat előírásait a veszélyes áruk belföldi közúti szállítására a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni:
 
 1. A jelöléseknél és az  okmányok kitöltésénél elegendő a  magyar nyelv használata. Ez  az  eltérés nem alkalmazható 
a radioaktív anyagok szállításánál használt bárcák és nagybárcák felirataira.
 
 2. Az ipartelepek közvetlen környezetében, valamint telephelyek vagy egyes részeik közötti közforgalmú út 
igénybevételével történő veszélyes áru szállítására nem kell alkalmazni az  ADR Szabályzat 5.2 fejezetének 
a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására, az ADR Szabályzat 5.4 fejezetének a fuvarokmányra, valamint az ADR 
Szabályzat 8.2 fejezetének a  járműszemélyzet képzésére vonatkozó előírásait, ha a  szállítás megfelel az  alábbi 
feltételeknek:
a) a veszélyes áru küldeménydarabban van és egy küldeménydarab tömege legfeljebb 30 kg és a  rakomány 
összmennyisége nem haladja meg az  ADR Szabályzat 1.1.3.6 bekezdésében meghatározott mennyiségi 
határokat,
b) a szállított áru valamilyen kísérőokmány vagy felirat alapján beazonosítható,
c) a közforgalmú úton történő szállítás távolsága – a d) pontban foglaltak kivételével – legfeljebb 2,5 km,
d) a közforgalmú úton történő szállítás távolsága legfeljebb 25 km, ha a  veszélyes áru 3 osztályba tartozó, 
legfeljebb 100 liter mennyiségű kőolajminta, amelyet a  kútkörzetből sajátszámlás szállítással továbbítanak 
laboratóriumi vizsgálat céljából.
Nem alkalmazható ez  a  könnyítés az  1 osztály anyagainak, a  4.1 osztály önreaktív anyagainak, az  5.2, a  6.2 és 
a 7 osztály anyagainak szállítása esetén.
 
 3. Az ADR Szabályzat 1.3.2 szakasza szerinti oktatásokat a  veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, hatályos 
bizonyítvánnyal rendelkező veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó tarthatja.
 
 4. Az ADR Szabályzat 1.3.2.4 bekezdését a következő kiegészítéssel kell alkalmazni:
„A képzést ismeretfelújító oktatás keretében rendszeresen, de legalább kétévenként, a  naptári év végéig ki 
kell egészíteni az  előírásokban történt változásokkal. Ezen kívül az  ismeretfelújító oktatást az  ADR Szabályzat 
1.8.5.3  bekezdésében meghatározott kritériumokat kielégítő baleset vagy káresemény bekövetkezése esetén 
a balesetben vagy annak okozásában érintett munkavállalók részére soron kívül is meg kell tartani.”
 
 5. Az ADR Szabályzat 1.3.3 szakasza szerinti oktatásra vonatkozó iratot az alábbi adattartalommal kell elkészíteni:
a) az oktatás helye, időpontja;
b) az oktatás jellegének, témaköreinek megjelölése az ADR Szabályzat 1.3.2 szakasza szerint;
c) az előadó veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó bizonyítványának száma, lejárati ideje; 
d) az oktatásban részt vevők neve és a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkaköre;
e) az előadók és a részt vevők aláírása.
A munkáltató az  oktatásban részt vevő részére igazolást állít ki. Az  igazolást a  jármű személyzetének a  szállítás 
ideje alatt magánál kell tartania és a  hatóság részére ellenőrzéskor bemutatnia. Az  oktatásra vonatkozó iratokat 
a  munkáltatónak legalább öt évig, de legalább a  munkakör betöltésének megszűnését követő két évig meg kell 
őriznie.
 
 6. Az ADR Szabályzat 1.5.1 szakasza szerinti – Magyarország által is elfogadott – ideiglenes eltérésekről kötött 
megállapodások a belföldi szállításokra is alkalmazhatók.
 
 7. Az ADR Szabályzat 1.6.3.1 bekezdését a következő kiegészítéssel kell alkalmazni:
„Megjegyzés: Az  1978. október 1-je előtt gyártott tartányok és battériás járművek 1995. szeptember 1-je után 
időszakos vizsgálatnak nem vethetők alá, kivéve, ha a  tartány kielégíti az  ADR Szabályzat 1.6.3.1 bekezdésének 
feltételeit.”
 
 8. Az ADR Szabályzat 2.2.62.1.1 pontját a következő 3. megjegyzéssel kiegészítve kell alkalmazni:
„Megjegyzés 3. Azon anyagok belföldi szállításánál, amelyek az  1994. december 31-ig hatályos ADR Szabályzat 
szerint a 6.2 osztály fogalomkörébe tartoztak, de az 1995. január 1-jétől hatályos előírások szerint már nem esnek 
az ADR Szabályzat hatálya alá, az 1994. december 31-ig hatályos ADR Szabályzat 6.2 osztályára vonatkozó (szállítási, 
csomagolási) előírásokat kell alkalmazni, azzal az  eltéréssel, hogy a  fuvarokmányba az  „undort keltő anyag” 
bejegyzést kell tenni.
Az undort keltő anyagok belföldi szállítását végző gépkocsivezetőknek a szállításra előírt szabályokból vizsgát kell 
tenni, amelyről a  Nemzeti Közlekedési Hatóság igazolást ad ki. A  vizsga követelményeit a  Nemzeti Közlekedési 
Hatóság elnöke határozza meg.”
 
 9. A szállítás utolsó szakaszában nem kell betartani az  ADR Szabályzat 3.4 fejezetének a  kombinált csomagolásra, 
valamint az  ADR Szabályzat 5.2 fejezetének és az  ADR Szabályzat 6.1.3 szakaszának a  jelölésre vonatkozó 
előírásait, ha
a) az áru eredetileg az ADR Szabályzat 3.4 fejezete szerint korlátozott mennyiségben volt csomagolva,
b) a szállított veszélyes áru mennyisége azonos kereskedelmi megnevezésű árunként legfeljebb 30 kg vagy 
30 liter és összesen legfeljebb 300 kg vagy 300 liter szállító-egységenként, és
c) az árut csak a  helyi elosztóhelyek és a  kiskereskedők vagy a  felhasználók, vagy a  kiskereskedők és 
végfelhasználók közötti szállítási szakaszra veszik ki a külső csomagolásból és a belső csomagolás sértetlen.
 
 10. Az ADR Szabályzat 5.1.5.4.1 pont b) alpontját a következő módosítással kell alkalmazni:
„b) a  feladó vagy a  címzett, vagy mindkettő azonosító adatait. Ha az  UN 2911 tétel alá tartozó áruk szállítása 
a gyártóhely és a központi elosztó raktár között egyesítő-csomagolásban történik, a feladó és a címzett azonosító 
adatait az egyesítő-csomagoláson kell feltüntetni.”
 
 11. Az ADR Szabályzat 5.4.1.1.1 pont f) alpontját a következő 3. megjegyzéssel kiegészítve kell alkalmazni:
„Megjegyzés 3. Ha a  h)  alpont szerinti „járműről történő értékesítés” történik, akkor elegendő a  veszélyes árunak 
a kiindulási mennyiségét feltüntetni.”
 
 12. Az ADR Szabályzat 5.4.1.1.1 pont h) alpontját a következő módosítással kell alkalmazni:
„h) a  címzett nevét és címét. Ehelyett, ha az  UN 1011 butánt, az  UN 1965 szénhidrogén-gáz keveréket, 
cseppfolyósított, m.n.n., az  UN 1978 propánt, az  UN 1057 öngyújtókat (öngyújtó utántöltőket), az  UN 1202 
gázolajat (dízelolajat, könnyű fűtőolajat), UN 1263 festéket vagy festéksegédanyagot vagy az  UN 2794 nedves, 
savas akkumulátortelepeket több, olyan címzetthez szállítják, akik a  szállítás megkezdésekor még nem ismertek, 
„a járműről történő értékesítés” kifejezést lehet beírni.”
 
 13. A fuvarokmány tartalmára vonatkozó ADR Szabályzat 5.4.1.1.1 és 5.4.1.1.6 pontjának előírásait nem kell alkalmazni 
az ADR Szabályzat 1.1.3.6 bekezdése szerinti mennyiséget meg nem haladó veszélyes áru saját számlás szállítására, 
ha a küldeménydarab jelöléséből vagy a saját számlás menetlevél tartalmából megállapítható a szállított veszélyes 
árura vonatkozó, ADR Szabályzat 1.1.3.6 bekezdése szerinti mennyiségi határ.
Nem alkalmazható ez a könnyítés a 7 osztály anyagainak szállítása esetén.
 
14. Az ADR Szabályzat 5.4.3 és 8.1.5 szakasza alkalmazásában:
a) az EN 141 szabvány az „MSZ EN 141:2001 Légzésvédők. Gázszűrők és kombinált szűrők. Követelmények, 
vizsgálat, megjelölés” című szabványt jelenti,
b) az EN 471 szabvány az  „MSZ EN 471:2003+A1:2008, Jó láthatóságot biztosító védőruházat szakmai 
használathoz. Vizsgálati módszerek és követelmények” című szabványt jelenti.
 
 15. Az ADR Szabályzat 7.3.3 szakasz VV11 különleges előírása alkalmazásában:
a) a „különlegesen felszerelt jármű” a következőt jelenti:
 az ADR értelmében vett fedett jármű, amelynek kialakítása, valamint állapota olyan, hogy normális szállítási 
körülmények között megakadályozza mind a  szilárd, mind a  folyékony rakomány szabadba jutását; 
a  járművön belül, a  berakáshoz használt csomagolóeszközök biztonságosabb és könnyebb kezelhetősége 
érdekében műanyag tartóeszköz („hulladéktároló”) is elhelyezhető,
b) a szállítás „olyan módon, ami nem veszélyezteti az  embereket, az  állatokat és a  környezetet, pl. a  berakás 
zsákokban vagy légtömör csatlakozásokon keresztül történik” feltétel akkor is teljesül, ha:
ba) a hulladékot olyan műanyag zsákokban rakják a  járműbe, amelyek megfelelnek az  egészségügyi 
intézményekben keletkező hulladék kezeléséről szóló 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet (a továbbiakban: 
EüM rendelet) követelményeinek, valamint a hulladék zsákba helyezése és lezárása szintén megfelel 
az EüM rendelet előírásainak vagy
bb) a hulladékot olyan merevfalú csomagolóeszközökben rakják a  járműbe, amelyek megfelelnek 
az EüM rendelet követelményeinek, és a hulladék csomagolóeszközbe helyezése és lezárása szintén 
megfelel az EüM rendelet előírásainak;
 valamint
c) a csomagolóeszközök megfelelően vannak rögzítve, hogy normál szállítási körülmények között ne 
rongálódhassanak meg,
d) a műanyag zsákok sem a járműben, sem a műanyag tartóeszközben („hulladéktárolóban”) nincsenek annyira 
összenyomva, hogy elveszítsék szivárgásmentességüket,
e) ha egyazon járműben merev falú csomagolóeszközben és műanyag zsákban is szállítanak hulladékot, azok 
megfelelően el vannak választva egymástól, például merev válaszfallal, osztófallal, hálóval vagy műanyag 
tartóeszközzel („hulladéktárolóval”) úgy, hogy normális szállítási körülmények között ne rongálódhassanak 
meg,
f) a műanyag tartóeszközök („hulladéktárolók”) fedele a szállítás során csukott állapotban van,
g) a műanyag tartóeszközök („hulladéktárolók”) a  járműben úgy vannak rögzítve, hogy normális szállítási 
körülmények között ne következhessen be olyan elmozdulás, amely a rakomány sérülését okozná.
 
 16. Az ADR Szabályzat 8.2 fejezete alkalmazásában az „oktató” alatt a „foglalkozásvezető” értendő.
 
 17. Az ADR Szabályzat 8.2.2.2 bekezdését a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni.
„1. A foglalkozásvezetőt a közlekedési hatóság elismeri, ha:
a) a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, az  oktatni kívánt áruosztályokra érvényes veszélyes áru szállítási 
biztonsági tanácsadói bizonyítvánnyal rendelkezik, és
b) a közlekedési hatóság által meghatározott, ADR-foglalkozásvezetői sikeres vizsgát tett, valamint a  már elismert 
foglalkozásvezető a  közlekedési hatóság által meghirdetett továbbképzésen részt vett és az  azt követő vizsgán 
megfelelt.
2. Az új foglalkozásvezetőt a közlekedési hatóság elismeri, ha:
a) az 1. pontban foglaltak teljesülnek,
b) legalább ötéves, a  veszélyes áruk szállítása terén (ide értve az  oktatást is) szerzett szakmai gyakorlata vagy 
járművezető-képző szakoktatói képesítése van, és
c) legalább 20 órában – a közlekedési hatóság részére előzetesen írásban bejelentett – hospitáláson vett részt egy 
legalább három éve működő, ADR oktatási engedéllyel rendelkező képzőszervnél.
3. Ha a  szakfelügyeleti ellenőrzés megállapítása szerint a  foglalkozásvezető szakmai tevékenységének színvonala 
nem kielégítő, vagy az 1. és 2. pontban foglaltak nem teljesülnek, akkor a közlekedési hatóság a foglalkozásvezető 
elismerését a hiányosság megszüntetéséig felfüggeszti.”
 
 18. Az ADR Szabályzat 8.2.2.3.3 pont a) alpontját a következő kiegészítéssel kell alkalmazni:
„a) legalább négyórás tartányjármű vezetési gyakorlat keretében a járművek menetközbeni viselkedésére, beleértve 
a rakomány mozgását is;”
 
 19. Az ADR Szabályzat 8.2.2.6 bekezdését a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni:
„A tanfolyamnak a közlekedési hatóság általi jóváhagyásához a képző szervnek a következőket is biztosítania kell:
I. Alaptanfolyam esetében:
a) olyan tanterem,
1. amely megfelel a vonatkozó építésügyi előírásoknak,
2. amelyben van iskolatábla vagy más demonstrációs tábla (például flip chart), korszerű oktatástechnikai eszköz és 
vetítésre alkalmas felület (például vetítővászon), valamint 
3. valamennyi hallgató számára megfelelő ülőhely és pad (asztal) van, amelyek szükség szerint átrendezhetők;
b) a következő segédletek:
1. a hatályos ADR rendelet a mellékleteivel együtt,
2. a közúti közlekedés szabályairól szóló hatályos rendelet,
3. tablók (jármű jelölésről, veszélyességi bárcákról),
4. a jelölések bemutatására szolgáló eszköz (például ponyvás vagy zárt felépítményű jármű-makett, melynek 
méretaránya M=1:13-tól M=1:32-ig terjedhet, vagy a  jelölési lehetőségeket bemutató tabló, digitális kivetített 
fénykép, stb.),
5. jelölésekkel (UN szám, jóváhagyási jel, bárca, felirat és egyéb, az  ADR-ben előírt jelölés) ellátott 
küldeménydarabok vagy az azokat helyettesítő imitáció;
c) a következő okmányok és nyomtatványok (tíz hallgatónként 1-1 db):
1. CMR fuvarlevél (üres minta és kitöltött),
2. belföldi szállítólevél, menetlevél és fuvarlevél (üres minta és kitöltött),
3. írásbeli utasítás a járművezető számára,
4. jóváhagyási igazolás (kitöltött minta),
5. hulladékszállítási bizonylat (kitöltött minta),
6. konténer megrakási bizonyítvány (kitöltött minta),
7. multimodális veszélyes áru okmány (kitöltött minta),
8. hatályos multilaterális megállapodás;
d) felszerelések és személyi védő eszközök a feladatok végrehajtásához:
1. legalább 2 db szabványos kerékkitámasztó ék,
2. legalább 1 db 2 kg töltetű, az  ADR előírásainak megfelelő porral oltó (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási 
képességű) tűzoltó készülék,
3. legalább 1 db 6 kg töltetű, az  ADR előírásainak megfelelő porral oltó (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási 
képességű) tűzoltó készülék,
4. legalább 1 db szabványos fényvisszaverő mellény vagy ruházat,
5. elakadásjelző háromszög,
6. a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) 
KöHÉM rendeletben tételesen meghatározott összetételű elsősegélynyújtó felszerelés,
7. hordozható világító készülék (kézilámpa),
8. legalább 2 sorozat, küldeménydarabok megjelölésére szolgáló veszélyességi bárca és jelölés,
9. legalább 2 sorozat, a járművek, a tartányok és a konténerek megjelölésére szolgáló nagybárca, felirat és egyéb, 
az ADR-ben előírt jelölés,
10. legalább 2 db 40 cm x 30 cm-es, szám nélküli veszélyt jelző tábla,
11. legalább 2 db csökkentett méretű, szám nélküli veszélyt jelző tábla,
12. legalább 2 db 40 cm x 30 cm-es, számmal ellátható veszélyt jelző tábla (darabonként 2 cserélhető 
számgarnitúrával),
13. rakományrögzítő eszközök, például heveder, élvédő, csúszásgátló, légzsák, vagy ezek használatát bemutató 
ábrák, fényképek, videók, stb.,
14. legalább 2 db, önmagában megálló figyelmeztető jelző,
15. legalább 2 db fényvisszaverő terelőkúp,
16. legalább 3 db, egyenként legalább 70 cm x 80 cm nagyságú csatornatakaró fólia,
17. különféle szorbensek (legalább 3 féle, egyenként legalább 1 liter folyadék felszívására alkalmas),
18. 1-1 db söprű, lapát (ásó),
19. lezárható tároló edény kis mennyiségű anyag gyűjtéséhez (például fedeles vödör),
20. félálarc,
21. porálarc,
22. légzésvédő maszk,
23. menekülő kámzsa,
24. szűrőbetétek [A1B1E1K1-P1 vagy A2B2E2K2-P2 típusú, kombinált (gáz és részecske) szűrő, és legalább négyféle 
tetszőleges, egyéb típusú szűrőbetét],
25. szemöblítő palack,
26. védőszemüveg,
27. védőkesztyű,
28. védőkötény,
29. szennyezett ruha tartó (például műanyag zsák).
II. Tartányos szakosító tanfolyam esetében a képző szervnek az alaptanfolyamon szükséges feltételeken túlmenően 
biztosítania kell a különféle tartányok kapcsolási vázlatait különösen a töltési- és ürítési rendszerek bemutatásához.
III. A képző szervnek biztosítania kell az  1. osztály anyagai és tárgyai szállítására vonatkozó szakosító tanfolyam 
esetében az alaptanfolyamon szükséges feltételeken túlmenően legalább egy, IP 54 vagy IP 65 védettségi fokozatú 
vagy robbanásbiztos EExd nyomásálló tokozású, minősített kézi lámpát.”
 
 20. Az ADR Szabályzat 8.2.2.7 bekezdését a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni:
„A vizsgákon a tanfolyamokon szükséges feltételeken túlmenően a következőket kell biztosítani:
a) a tanterem mellett – a  gyakorlati vizsgák megtartásához – egy, a  vizsgázók számának megfelelő helyiséget, 
legalább két asztallal és két székkel, ahol a gyakorlati vizsgafeladatok végrehajthatók,
b) a vizsgáztatáshoz szükséges okmánycsomagot és
c) a 4.1, a 4.2 és a 4.3 osztály tartányos szakosító vizsgájához hatályos ADR jóváhagyási igazolással ellátott, az adott 
osztály anyagainak szállítására alkalmas tartányjárművet vagy tankkonténert.”
 
 21. Az ADR Szabályzat 8.2.2.7.1.1 pontját a következő kiegészítéssel kell alkalmazni:
„Vizsgára az  a  hallgató bocsátható, aki a  tanfolyamot elvégezte, a  20. életévét betöltötte és legalább két éve, 
B kategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik.”
 
 22. Az ADR Szabályzat 8.2.2.7.1.3 pontját a következő kiegészítéssel kell alkalmazni:
„A közlekedési hatóságnak gondoskodnia kell a kérdésgyűjtemény közzétételéről.”
 
 23. Az ADR Szabályzat 8.2.2.7.2.1 pontját a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni:
„1. Az 1 osztály anyagai és tárgyai szállításának szakosító vizsgájára az a hallgató bocsátható, aki a nem tartányos 
szállításra öt évnél nem régebben tett sikeres ADR vizsgát.
2. A  7 osztály radioaktív anyagai szállításának szakosító vizsgájára az  a  hallgató bocsátható, aki a  nem tartányos 
szállításra öt évnél nem régebben tett sikeres ADR vizsgát és az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes 
rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet szerinti, legalább alapfokozatú sugárvédelmi 
vagy radiológusi képzettséggel rendelkezik.
3. Tartányos szakosító vizsgára az a hallgató bocsátható, aki a nem tartányos szállításra öt évnél nem régebben tett 
sikeres ADR vizsgát, legalább két éve, C kategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, és a 18. pontban előírt 
vezetési gyakorlatról szóló igazolását bemutatta.
4. Ismeretfelújító vizsgára az a hallgató bocsátható, aki az adott osztályra és szállítási módra a vizsga időpontjában 
érvényes ADR oktatási bizonyítvánnyal rendelkezik.”
 
 24. Az ADR Szabályzat 8.5 fejezetében lévő S12 utasítás a következő kiegészítéssel alkalmazható:
„A járművezetők ezt a  képzést az  atomenergiáról szóló 1996.  évi CXVI.  törvény egyes rendelkezéseinek 
végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet szerinti, legalább alapfokozatú sugárvédelmi képzettség 
megszerzése után az ADR Szabályzat 8.2.3 szakasza szerinti oktatás során is megkaphatják, ha az oktatást az ADR 
Szabályzat 7 osztályára érvényes veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói bizonyítvánnyal rendelkező személy 
tartja.

___________________________________________________________

Megjelent a Magyar Közlöny 172. számában (2013. október 17.)

___________________________________________________________

—————

Vissza